" Érik a szőlő, hajlik a vessző..."

A felnőttek közül talán még sokan emlékeznek azokra az őszi, kerti munkákra, melyet a család tagjaival közösen végeztek. Én is szívesen idézem fel ezeket az élményeimet. Szüleinkkel, nagyszüleinkkel kimentünk a kertbe felásni a krumplit, letörni a kukoricát, szőlőt szüretelni, almát-szilvát szedni. Ma is érezzük azokat az illatokat és ízeket, amiket akkor éreztünk, miközben alig vártuk, hogy megkóstolhassuk a mustot, vagy az üstben főtt szilvalekvárt.

A közösen végzett munka örömét, a többi csoport megvendégelését, a hagyományok ápolását, szép, teremtett világunk gazdagságának megismerését tűztük ki célul a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda Méhecske csoportjában. A szülők segítségével és felajánlásaikkal szőlőt préseltünk, mustot készítettünk, szilvalekvárt főztünk. A gyerekek mindkét alkalommal ismerkedtek az őszi gyümölcsökkel, képek-ábrák segítségével láthatták a folyamatot a szőlővessző ültetésétől egészen a betakarításig, feldolgozásig. A munka közben  összehasonlításokat végeztek, számoltak, mértek, környezeti és matematikai tapasztalatokat szereztek. A vidám hangulatot fokozták a mondókák, őszi gyermekdalok, melyeket örömmel énekeltünk. Jó érzéssel töltött el bennünket, hogy megkínálhattuk a felnőtteket, gyermekeket, majd táncos szüreti mulatsággal zártuk a délelőtti programunkat.

                                                      Tóthné Varga Andrea

                                                           óvodapedagógus  

Gyere velem a vásárba...!

Igazi vásári forgatag, vidám zsongás volt látható-hallható szeptember 29-én, Mihály napján, a nyíregyházi Szent Miklós Óvoda Méhecske csoportjában.

Tudjuk, hogy ez a nap Jeles nap, hiszen ekkor hajtják be az állatokat a legelőről a téli szálláshelyre, elkezdődnek  a szüreti munkák, a termések-gyümölcsök betakarítása, ma is szokás ekkor vásárokat tartani. Több néphit, népi megfigyelés is kapcsolódik Mihály napjához. 

A Méhecske csoportban szokás, hogy megünnepeljük ezt a jeles napot. A gyerekekkel közösen izgatottan készülünk mondókák, vásári kikiáltók, gyermekdalok, néptánc gyakorlásával. Sokat beszélgetünk, képeket gyűjtünk az őszhöz, az időjáráshoz, a népi szokásokhoz kerti munkákhoz kapcsolódóan. A gyerekek szívesen hallgatnak történeteket a régi, paraszti világ szokásairól, az akkor élt emberek munkáiról, mindennapjairól. Fontos, hogy ismerkedjenek hagyományainkkal, ezzel is kötődjenek hazánkhoz.

 Aznap  már reggel felvettük szép, népi ruhánkat, berendeztük a csoportszobánkat, kialakítottuk a vásári árusok asztalát. Korábban készítettünk papírból játékpénzt, amiért vásárolni lehetett. Megbeszéltük, hogy lehet csereberélni-alkudni is. A szülők felajánlásaikkal segítették a vásárt. Így a gyerekek vásárolhattak: zöldséget, gyümölcsöt, perecet, mézeskalácsot és egyéb finomságokat. Ügyesen figyeltek, számoltak, válogattak, majd döntöttek, hogy mit mennyiért vásároljanak, hogy még pénzük is maradjon. Természetesen nagyon figyeltek a visszajáró forintokra is. Kellett összeadni, kivonni, gondolkodni. Gyakorolták a vevő-eladó szerepeket is és az ezzel járó kommunikációt.

  Amikor minden áru gazdára talált, a legények párt választottak maguknak és kezdetét vette a vidám népzenére a vásári táncos mulatság. Nagyon jó hangulatban, ügyesen forgatták a legények a leányokat, öröm volt együtt vásározni, mulatni ezekkel  a csodálatos, tiszta lelkű gyerekekkel.

                                           Tóthné Varga Andrea

                                                  óvodapedagógus

"Erdő, erdő, de magas a teteje..."

            Talán nincs is olyan magyar ember, aki ne ismerné és ne énekelné szívesen ezt a nótát.

A nyíregyházi Szent Miklós Óvoda Méhecske csoportos gyerekei  és mi, óvodapedagógusai  vidáman énekeltük  október 5.-én, szerdán is "Az Erdők hete" programon, a sóstói erdőben.

             Izgatottan indultunk útnak, hiszen már a buszos utazás is jó kalandnak ígérkezett. Hála a jó Istennek, nagyon szép, napsütéses őszi idő volt aznap, amikor ebéd után, hátizsákkal a hátunkon elindultunk. Az őszi erdő csendje, színei, illata elvarázsolt bennünket. Az erdész néni már várt minket, nagyon sok hasznos és új információt megtudtunk tőle az erdőről. Elsősorban azt, hogy az erdőben mi, emberek vendégek vagyunk. Óvnunk, vigyáznunk kell az ott élő növényeket, állatokat. Ezután térképpel a kezünkben felkerestük a négy erdei állomást és mindenhol más-más feladatot oldottunk meg. Az erdészek minden állomáson szeretettel fogadták a csoportunkat és játékos, vidám hangulatban tanítottak minket a teremtett világ szeretetére, védelmére. Hallottunk az erdőgazdálkodásról, a fakitermelésről, a fa felhasználásának módjairól. Vetettünk makkot, ültettünk facsemetét. A friss levegőn megjött az étvágyunk is, elfogyasztottuk az uzsonnánkat, majd a játszótéren jót játszottunk.

             Kicsit elfáradva, de jó hangulatban indultunk a buszhoz és mentünk vissza az óvodába.

Jó érzéssel töltött el bennünket, hogy ismét közelebb kerülhettünk a természethez, megcsodálva annak szépségeit és megérezve  a felelősséget az élőlények iránt.

                                         Tóthné Varga Andrea

                                               óvodapedagógus

 Barátaink az állatok

      Ezzel a címmel hirdetett rajzpályázatot a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár fiókkönyvtára,  az Állatok világnapja alkalmából. A Méhecske csoportból négy gyerek kedvet érzett ahhoz, hogy lerajzolja kedves állatait. Elküldtük a rajzokat és izgatottan vártuk az eredményhirdetést.

       Azt azonban álmodni sem mertük, hogy minden gyermekünk helyezést ér el :

                                1.helyezett : Szennai Hanga

                                2.helyezett: Hasulyó Bíborka 

                                3.helyezett: Valach Nóra

                            Különhelyezett: Sajben Hanna

 Gratulálunk a helyezetteknek, akik az oklevél mellé értékes ajándékokat is kaptak.

 Örülünk a szép eredményeknek és nagyon büszkék vagyunk rájuk. Kívánjuk, hogy szeressék az állatokat és ha kedvet éreznek, csak rajzoljanak, rajzoljanak...sokat, szépet, szerezzenek vele örömöt maguknak és másoknak is.

                                               Tóthné Varga Andrea 

                                                 óvodapedagógus           

" Ki teremtette az állatokat? ...-Az én Istenem "

Amikor ezt a gyermekdalt énekeljük a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda Méhecske csoportjában, szinte alig győzzük felsorolni fajtájuk szerint kedves állatainkat.

"Ki teremtette a madarakat? Ki teremtette a méhecskéket? Ki teremtette a nyulacskákat?"

Miközben kezünkkel mutatjuk az állatra jellemző mozdulatokat is, vidáman  válaszoljuk:

                                                  "Az én Istenem! "

Örül a szívünk, hiszen tudjuk, amit a Mennyei Atya teremtett, az csakis jó lehet! Azt is meg kell tanulnunk azonban, hogy felelősek vagyunk a teremtett világért. Védenünk, óvnunk, gondoznunk kell azt. Ezért is tartjuk számon minden évben október 4.-én az állatok világnapját.

            Ebben az évben rendhagyó módon ünnepeltük ezt a jeles napot az ovinkban.

" Ismerkedjünk az állatokkal!" címmel állatbörzét szerveztem, melybe minden csoport bekapcsolódhatott. Az óvoda egyik helyiségét berendeztem és már aznap reggel ide vártam a vendégségbe érkező állatokat. Ugyanis bárki elhozhatta kedves állatkáját. A gyerekek örömére érkezett: nyúl, teknősbéka, sáska, kukac, aranyhal, tengeri malac, csincsilla, házi sün is. A csoportoknak egész nap lehetőségük volt az állatokat megfigyelni, megetetni, megsimogatni. A  gyerekekkel közösen gyűjtött képekből minden csoport tablót készített, ki-ki bemutatva a különböző állatfajokat.

             A gyerekek nagyon sok új ismerettel gazdagodtak, különleges élményben volt részük, de ami a legfontosabb: rácsodálkozhattak a teremtett világ sokszínűségére, szépségére, ezáltal is megtapasztalva a Mennyei Atya végtelen jóságát, szeretetét, bölcsességét.

                                            Tóthné Varga Andrea

                                                    óvodapedagógus