Óvodánkban, a hagyományokhoz híven idén is megtartottuk az óvodaszentelést. Sajnos ebben az évben Püspök atya a vírushelyzetre való tekintettel nem tudott velünk ünnepelni, ezzel is óvva óvodánk gyermekeit. Hála Istennek a szertartásnak elvégzésére óvodánk „Dani atyája” azonnal segítségünkre sietett, hogy méltóképp megünnepelhessük egyházi évünk egyik legáhítatosabb ünnepét. Január 6-án délelőtt a tornateremben tartottunk közös szentelést a szivárvány csoport részvételével, majd pénteken Dani atya minden csoportot meglátogatott és megszentelt.

 

                                                                                           Hankószkyné Gorcsa Mária

                                                                                                    óvodapedagógus

 

Vízkereszt vagy Úrjelenés ünnepe az egyik legjelentősebb keresztény ünnep. Január 6-án a római katolikus egyházban 2 fontos eseményről emlékeznek meg: a napkeleti bölcsek vagy másnéven három királyok látogatására a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére. Görögkatolikus Egyházunk ezen a napon Krisztus Jordánban való megkeresztelkedésére emlékezik, ahol a Szentháromságban élő egy Isten jelenik meg az Atya szózata, Jézus személye és a Szentlélek galamb képében való leszállása által. 

Kocsis Dániel atya, óvodánk lelki vezetője a járványügyi helyzet figyelembevételével, óvodánk Szivárvány nagycsoportosainak a részvételével megszentelte a vizet, melyből a családok igény szerint vihetnek az otthonukba.

A szentelés során a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően beszélt az ünnep jelentőségéről. A szenteléshez segítségül hívott néhány gyereket, így tette még érdekesebbé az egyébként is fontos eseményt.

A Jordánban való kereszteltetésedkor, Urunk, / kijelentetett nekünk a Szentháromság imádtatása; / mert az Atyának szózata bizonyságot tőn rólad, / kedves Fiának nevezvén téged, / a Szentlélek pedig galamb képében megerősíté a szózat csalhatatlanságát. / Ki megjelentél és a világot megvilágosítottad, / Krisztus Istenünk, dicsőség néked!

Az 1. hangú tropár közös éneklésével felemelő ünnepi szertartásban volt részünk. 

 

                                                                                                 Tormáné Petrencsik Rózsa

                                                                                                        óvodapedagógus

 

Óvodánkban Kett pedagógia mentén alakult munkacsoport működik, melynek 2 foglalkozása történt meg november utolsó hetében. Az egyik foglalkozáson az óvodapedagógusaink, a másik foglalkozáson a technikai dolgozóink ismerkedhettek és szerezhettek élményeket a módszer alkalmazása során.

Mindkét foglalkozás témája Ribeki bácsi körtéi című történet feldolgozása volt, melynek folyamatában megismerkedtünk közelebbről a körte tulajdonságival és felfedezhettük, mennyi hasonlóság van a körte és az emberek között. Megállapítottuk, hogy igazi kincsek számunkra, és mint minden kincsnek, kijár a méltó hely. A szerzett tapasztalatokat egy alkotásban fejezhettük ki, melynek eredményeként született a csodálatos padlóképünk.

Ribeki bácsi története megtanított bennünk arra, hogy amink van, osszuk meg másokkal, mert amit megosztunk sok gyümölcsöt terem és ha meghalunk tetteinkről fognak ránk az emberek emlékezni.

Elkezdődött a karácsony előtti bűnbánati időszak. Az első gyertyát a Margaréta csoportosokkal együtt imádkozva gyújtotta meg Kocsis Dániel atya, óvodánk lelki vezetője.

 

Dicsőség Jézus Krisztusnak!

 

A Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda fennállásának 25. évfordulója alkalmából családi zarándoklatot szervezett október 16.-án Máriapócson a Boldogságok Útján.

A Boldogságok Útját a kegyhely körül építették ki néhány éve. Aki ezen a több, mint 16 km-es gyalogúton elindul, meg-megállva a nyolc boldogság kihelyezett stációinál, a kegyképtől indulva a kegyképhez érkezve, a lelki feltöltődés lehetőségét kapja meg.

Óvodánkból a Méhecske csoportos gyerekek közül tízen, családjaikkal és óvónénijükkel Andika nénivel, valamint négy óvodai dolgozóval, Kocsis Dani atya vezetésével kora reggel gyülekeztünk Máriapócson, majd a bazilikában az Istenszülő köszöntése után útnak indultunk.

Csodaszép őszi reggelen a harmat és az esőcseppek csillogásában indult el lelkes csapatunk a zarándoklatra. Jó hangulatban, vidáman, imádkozva, énekelve, elmélkedve telt a napunk. A gyerekek nagyon lelkesen vezették a felnőtteket, fáradhatatlanul rótták az előttünk álló utat, ki biciklivel, ki kismotorral, ki gyalogosan.

A nyolc boldogság kihelyezett stációinál megállva,  Dániel atya Jézus boldogságmondásait értelmezte, melybe bevonta a gyerekeket is, akik lelkesen válaszoltak kérdéseire, énekeltek, imádkoztak a felnőttekkel közösen. Az atya a stációk között önvizsgálatra, elcsendesülésre hívta a zarándokokat, ezalatt az idő alatt pedig csendesen mesét mondott, beszélgetett a gyerekekkel, amit ők nagy örömmel fogadtak.

A zarándoklat alatt megcsodálhattuk a szép őszi erdőt, mezőt, rácsodálkozhattunk a teremtett világ szépségeire, melynek mi is részesei vagyunk.

Testileg-lelkileg feltöltődve értünk vissza a Bazilikába, ahol imával és énekkel köszöntöttük Istenszülő Szűz Máriát.

Felejthetetlen élménnyel gazdagodtunk mindannyian!

Köszönjük szépen a szervezőknek, a résztvevőknek, Kocsis Dániel atyának, Andika óvónéninek, de legfőképpen a Mindenható Atyának, aki ezt a kegyelmet megadta nekünk!

 

 

                                                                                                 Sajbenné Lőrinc Éva

                                                                                              Sajben Hanna édesanyja

                                                                                                   Méhecske csoport